Elmarad a Női Nemzeti

Kedves Lányok!

Sajnálattal kell bejelentenünk, hogy a kevés számú jelentkező miatt, a
2008. szeptember végére tervezett 3. Női Siklóernyős Magyar Bajnokság elmarad.

Különösen azért sajnáljuk ezt, mert azok távol maradása miatt maradt el
alapvetően, akik miatt ezt a rendezvényt szeptemberre és Szlovéniába a Krvavecre
terveztük. Sok egyeztetés, az igények felmérése és nyitott gondolkodás után
vágtunk bele abba, hogy a versenyt erre a helyszínre vigyük, de úgy tűnik, sokan
meggondolták magukat. Sajnáljuk - mi a korábbi Női Nemzetik rendezői
valamennyien -, hogy idén nem volt módunk bizonyítani azt, hogy méltón tudjuk
szolgálni a hazai női siklóernyős sportot.

Úgy szerettük volna megrendezni ezt a bajnokságot, hogy a verseny a levegőben
egymással versenyző pilóták között dőljön el, azonos feltételek között. Nem
változtatgatva a szabályokat; a versenyek nemzetközi szabályaihoz igazodva; nem
megengedve, hogy „külsősök” is használják a versenyzők légterét a start
környezetében. Hiszen akkor lesz hazai női siklóernyőzés, ha a lányok össze
is akarják mérni egymással a tudásukat, nem csupán le akarják győzni a másikat
.
Ha a versenyre való jelentkezés nem hangulati kérdés, hanem valóban eltökélt
szándék
, ha a versenyt felkészülés előzi meg és nem ad hoc
„repkedés". Sajnos a „második vonal" még hiányzik ehhez a siklóernyős lányok
között. Vannak ugyan ügyes, tehetséges lányok, de őket oktatóik valahogyan nem
motiválják a távrepülés, vagy a versenyzés irányába. Általános probléma a hazai
oktatásban, hogy kimarad az alapképzésre épülő továbbképzés, és a legtöbben
magukban tanulva járkálnak hol ide, hol oda csapódva és vagy sikerül valakikkel
együtt felfejlődni, vagy nem. Az „A" vizsga után az oktatók viszik a lányokat
„biztonságtechnikára" ahol megijesztik őket, mert nincs elég türelem a személyes
foglalkozásra.

Tudjuk, hogy nehéz ez így, főleg, hogy összefogás helyett egyesek számára a
szétverés a cél, a csapatszellem helyett a mai világban mindent überel az egyéni
érdek. Legalábbis ezt látjuk és olvassuk mindenütt.

Mi, a Női Nemzetik rendezőgárdája, most kicsit úgy érezzük, hogy a legtöbben
elfelejtették, hogy milyen volt az általunk szervezett versenyeken,
találkozókon. Reméljük azonban, hogy néhányan még emlékeztek rá.

Ha így van, talán jövőre újra megpróbálhatnánk.

Addig is sok szép repülést lányok!

A rendezők