Sárkány vb, Monte Cucco, Bertók Attila szemével

Tényleg nem volt valami nagy verseny. A saját szereplésem különösen rosszra sikeredett, de azt nem gondoltam volna, hogy az elcseszett első napom után mindössze egy, azaz egy javítási lehetőségem lesz. Amiből természetesen az a tanulság, hogy nem kell az első napot mindjárt elrontani.

Lehetett volna legalább négy, esetleg öt napunk, de sajnos, ahogy az olaszok az első helyre kerültek mind egyéniben, mind csapatban – már nem volt olyan sürgős a repülés. Ez az utolsó napon már nagyon nyilvánvaló volt. Mindenki tudta, hogy a Tre Pizzi-re kellene mennünk, mert akkor szinte biztos, hogy repülünk. Még a térképeket is kiosztották reggel, hogy melyik úton menjünk. Ezek után nagy csodálkozásunkra felhajtottak minket a Cucco Észak starthelyre, ami köztudottan kevésbé tolerálja az oldalszelet. Ahogy észrevettem, alig várták, hogy valamilyen ürüggyel töröljék a napot. Így aztán lehetett érvényes VB-t hirdetni két repült nappal. Az is hülyeség, hogy a szabály ezt megengedi. Szerintem úgy gondolták, hogy így is, úgy is gyenge kis VB lesz ez, akkor meg minek erőltessük azt az utolsó napot, legalább lehet könnyes szemmel az olasz himnuszt énekelni. Ez természetesen bizonyíthatatlan, de nem én voltam az egyetlen, akinek gyanús volt az egész.

A feladatot végigrepültem egyébként, probléma mentes volt az elejétől a végéig és egy jó versenyfeladat lett volna jó időjárással. A legszebb az volt az egészben, hogy miután lefújták a napot, nem engedtek senkit repülni, mert veszélyesnek nyilvánították a körülményeket, ami baromság, mivel addigra már vagy húszan a levegőben voltunk. Még büntetést is kilátásba helyeztek annak, aki netán mégis repülni merészelne. Tisztán látszott, nem akarják, hogy az emberek lássák milyen nyilvánvaló, amit csinálnak. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy nagyon sokan nagyon messziről jöttek ide, akkor egy ilyen döntés különösen aljas.

Természetesen ebben segített az is, hogy a CIVL szintén inkább a napok törlését szorgalmazta. Szerintem Heather-nek nem kellene benne lenni ezekben a bizottságokban, valahogy mindig azon van, hogy törlődjenek a napok. Ha nem vigyázunk, még a végén CIVL elnök lesz belőle. Ezt soha nem értettem egyébként. Annyi CIVL küldött van, mégis mindig Heather van ott. Ez hogy lehet? Ennyi év után még az is látszik, hogy nem nagyon ért az egészhez.

Sajnos ezen a versenyen is látszott, mennyire áldemokratikusan működik a mi kis CIVL nevű szervezetünk. Ezt annak idején Aldridge is említette, hogy nem jó az a demokrácia semmire... Erre a Gerolf által kiváltott bukósisak probléma még jobban rávilágított.  Ez a probléma feljött egy korábbi CIVL ülésen, de Aldridge egyszemélyben elzárkózott még a téma megvitatása elől is a következő érveléssel: ő személy szerint akarja, hogy legyen előírás a bukósisakokra. Ha a delegátus mégis változtatni szeretne ezen, akkor ő lemond, mert ezzel nem érthet egyet, de sajnos nincs helyette más az elnöki posztra, tehát meg se vitassuk a problémát… Lehet kacagni.

Egy szó mint száz, a CIVL megérett egy kis reformra. Szerintem ez a képviselős rendszer csak azt a célt szolgálja, hogy manipulálható legyen a játék. Ami fölöttébb érdekes, hogy technikai kérdésekben is dönt a CIVL; technikai kompetencia nélkül, a gyártók és a tapasztaltabb pilóták megkérdezése nélkül. Szerintem lenne lehetőség a vélemények szélesebb körű ütköztetésére az internet korában. Ezt már évek óta szorgalmazzuk, még sincs belőle semmi.

A bukósisak témára visszatérve, megemlíteném, hogy én ezzel a nagyon szar zajos Icaro sisakkal repülök amit nem szeretek, viszont rám van erőltetve a szabályok által. Amikor megvettem, akkor bátorkodtam egy öt milliméteres lyukat fúrni a mikrofonom számára. Itt a VB-n azt mondták: nagy kegyesen megengedik, hogy repüljek benne, de igazság szerint egy újat kellene vennem a lyuk miatt !!! Ezzel szemben egy büdös szót nem szóltak se Plonernek, se Ruhmernek, pedig a komplett fülvédő részt levágták és egy puha anyaggal helyettesítették, mivel túl zajos... Ezt a mi teljesen pártatlan CIVL bizottságunk állapította meg. Gerolf meg ne repüljön az egyébként változatlan sisakjában.

Egyébként kirándulásnak jó volt a VB. A végére már kávé és pizza túladagolásban szenvedtem, de legalább jókat kocsikáztunk az Appeninek hegyein. Volt egy-két jó repülésem az edzőnapokon, de ezt senki nem gondolta volna akkor, hogy két nap lesz az egész verseny. Sebaj, a következő VB Forbes-ban lesz, az meg hazai pálya.

Bertók Attila