L E B E G É S
Szeretnék a földtől elszakadni,
hinni, hogy enyém az ég és otthonom a tér…
Mert a Föld magának követel,
a levegőbe fogódzva védekezem,
siklom gravitáció-csápjai elől,
De minden erőm, ügyességem sem elég,
és az ész-alkotta puha szárny is
csak fékezi a gyötrő ölelést.
Mi hív a felhők közé, a mélykék égbe?
Csak az, hogy vannak felhők, és kék az ég!
Ám a Föld utánam nyúl, felébreszt: övé vagyok.
aztán a földi hétköznapokból
újra a kristály-ég ébreszt egy másik valóságra.
Így hányódom álmok és valóságok között,
hol a légörvényekbe karolva,
hol megsimogatva egy kedves földi bozót levelét.
... "És amiért írtam, szeretném a segítségét kérni. Az a típus vagyok, aki szeret utánajárni a dolgoknak. Amennyiben ismert az Ön számára vers írója, annak keletkezése, esetleg az emlékmű története, illetve annak a személynek a története, akinek emléket állít, ha publikus a történet, kérem írja meg nekem! Szeretnénk erről a romról is bejegyzést készíteni, és a titokzatos emléket is szeretnénk megemlíteni ebben, amiről semmit nem tudunk."...